2014. augusztus 11., hétfő

Az első pityergős-meghatódós pillanat

Kb. 20 perce történt:
Nadine állt a tükörnél és tapicskolta, mi I-vel beszélgettünk a kanapén. Abbamaradt az ütemes csattogás. Odanéztem. ...és a lányom támaszkodás nélkül állt!!! Nem egy pillanatra, mert még fel kellett fognom, még rákiáltottam I-re (B*, áll a lányod!) és még ő is látta, amikor odanézett, ez legalább 5 mp. Plusz azt hiszem, csak azért esett térdre ennyi idő után, mert megijedt a kiabálásomtól. :)

8 hónap, 12 nap. Nem tudom, hova siet... De azért írtó büszke vagyok rá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése