Szóval a szoptatás mizériának a magyarként ausztriában ügyintézési procedúra vetett véget, igencsak kutyafuttában, cirka egyetlen hét leforgása alatt. A 100%-ban tápszeres táplálás pedig meghozta számunkra a nyugodt napokat: nem idegeskedtem többet - mivel nem volt min - és a gyerek sem kapott sikítófrászt attól, hogy félidőben megszakítjuk az evést.
Az itteni ajánlás szerint 4 hónaposan elkezdtük a hozzátáplálást, ami az elején ment is, mint a karikacsapás. Egy idő után próbáltam volna növelni az adagot, de Nadine igényei nem igazán egyeztek az enyémmel. Dohogva-morogva ugyan, de elfogadtam, hogy - hasonlóan az anyja babakori önmagához - madárétkű babám van. Aztán beköszönt a fogzás és jó mélyre elrakhattam mindent, ami nem tápszer, egyedül a pohárból vízivás művészetét nem felejtette el. Annyira nem, hogy minden kaja helyett viribülne*.
Az első fog kibukkanása után volt pár nyugisabb napunk, néhány kanál szilárdabb is lecsúszott, majd elindult a második jelentkező és újra csak a cumisüveg állta meg a helyét. Egy újabb kimerítő hét után lassan, de biztosan kezdtünk mindent az elejéről. Tényleg az elejéről, jó ha egy kanálnyit evett az első napokban. Mára eljutottunk odáig, hogy napi 3* kap - tízórai, ebéd, vacsi - valami pépeset. Mennyiségre még mindig azt mondom, hogy egy cinke többet eszik, de legalább eszik. Folyamatát tekintve a dolog inkább egy anya-ügyességi verseny, mert - talán a rossz technikai kivitelezésnek köszönhetően - egy kanálnyi cuccot háromszor kell visszalapátolnom, hogy le is menjen. Próbáltam már szilárdabbat, de attól öklendezik, ahogy az enyhén darabostól is, így nálunk nem elég szimplán turmixolni, hanem még egy szűrőn is át kell passzíroznom, hogy hajlandó legyen megenni.
...és amiért jöhetnek a kövek:
Igen, ezek itt kölesgolyók.
Ez itt egy etetőháló /cumi/. Nem írtam ugyan, de az első reakcióm, amikor hallottam róla: "Pfff. Mint a horgászoknak? Az én lányomnak soha nem lesz ilyenje, az tuti!"
Ez pedig a kettő kombinációja (almával megbolondítva), az én konyhámban. Az egyetlen "rágóka", amit hajlandó a szájába venni. A fogzás sok mindenre ráveszi az embert...
*Ezt nálunk a kacsák ivására mondják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése