2013. július 18., csütörtök

Ez most más

Tegnap voltunk UH-on.

A tények: Méretei rendben, szívverés szabályos, mocorog. 17+0 hét, ülőmagasság 13 cm.

Nem tények: Kell az a genetikai, kicsi még a szíve, a gép sem tökéletes, hát nem is próbálkozunk tényeket alkotni. A lába között pedig talán nincs is semmi.

Érzések: Örülök, sőt egészen olyan, mintha boldog lennék.
Nem akartam lányt... elsőre. Igazán másodikra sem. Nagyon igazán most sem, bár egy ideje meggyőződésem volt, hogy Ő most nem fiú. Persze még tévedhetek. Nem látszott semmi. Az sem, ami esetleg lehet, hogy van, csak nem látszik. Nem felhőtlen öröm, de megnyugvás. Szabi fiú volt és beteg, ha most lány, talán egészséges.
Hasonlítok, méricskélek. Nehéz ügy ez. Más ország, más szokások, más időben készített UH-ok. Mo-on ebben az időszakban nem néztek magasságot, csak körfogatokat, itt néznek mindent, csak papírt nem kapok, mindent a rendszerben tárolnak. Az agyam kapacitása túl korlátolt ennyi szám egyszerre megjegyzéséhez. Betegesen vágyom a tudásra, vajon erősebb-e? Talán nem is vagyok olyan jól, mint hiszem. Legalábbis ott mélyen belül. Talán sosem leszek.

Akadályok, amiket eddig viszonylag jól vettem: Hinni, bízni, pozitívnak lenni.
Akadályok, amiket kevésbé veszek jól: Nem rettegni.

Augusztus 13. - az igazság napja. Olyan messze van még!

7 megjegyzés:

  1. Az, hogy fiú lesz vagy lány, hidd el, tökéletesen mindegy lesz. Most persze lehet, hogy azt hiszed, jobban örülnél egy fiúnak, de a végén olyan boldog lányos anyuka leszek, hogy csak na!

    Én a fiút nem tudom elképzelni, mert Sári annyira lány, annyira megszoktam, hogy öltöztetni, fésülni lehet, mint egy hajasbabát, annyira jó, hogy ismerősek a játékok, amiket játszik ... és olyan jó, mert mintha vele visszamehetnék a gyerekkoromba.

    Közhely, de a lényeg, hogy egészséges legyen, akármi is van a lába között. Egyébként ha mostanra nem kalimpált ott semmi, akkor bizonyosan nincs is ott semmi :-)

    Egyszer olvastam, hogy úgy kell csinálni, hogy ha aggódnivaló tör rád napközben, akkor tedd el estére. 1-2 napig esténként számbaveszed, hogy min is akartál aggódni aznap, aztán a 3., napon már nem fog eszedbe jutni :-)

    Boldogságot, sokat! Hajrá!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pár hete magamban beszélgettem vele és véletlenül csajszinak neveztem. Azt hiszem akkor tudatosult bennem, hogy ezúttal bizony másképpen lesz. :)

      Nem vagyok bánatos, hogy lány. Tényleg nem. Mindössze két dolgon változtat: Egyrészt elmaradt az az eufórikus öröm, amit akkor éreztem, amikor Szabi neme kiderült (igaz, ezúttal a gyors pofára esés is elmaradt, hiszen kb. 10 perccel azután a betegsége is nyilvánvalóvá vált). Másrészt még nem tudom elképzelni milyen lesz. Még... De már barátkozom a gondolattal.

      Ami megvisel, az a féreg, ami belülről rág. Hogy azt hiszem, milyen kis pozitív vagyok, büszke vagyok magamra, aztán egyetlen pillanat alatt pattanásig feszülnek az idegeim és I-nek ugrok minden jelentősebb ok nélkül.

      Törlés
  2. Sokat gondolok Rátok és szorítok nagyon <3
    Rozmaring

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira örülök, hogy életjelet adtál! Kérlek írj facen egy pár sort! Nem baj, ha sírós, problémazúdítós, csak olyan jó lenne tudni rólad valamit!

      Törlés
  3. Jaj de örülök a jó hírnek! Biztos, hogy a neme felette eufória azért nem jön elő, mert háttérbe szorítják a szívecskéje, egészsége körüli aggodalmak. Ha kibújik egészségesen és a karodban lesz, megjön a várt, minden elborító ködös öröm! :) Viktor is puszil

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak tartanánk már ott...
      Én is Viktort, meg Petit is! De ti nem nyaraltok éppen?

      Törlés
  4. De nyaralni voltunk, tegnap jöttünk meg.

    VálaszTörlés