A cím elég árulkodó lehet: igen, otthon-otthon voltunk az elmúlt napokban, többek között ezért is nem született eddig szeptemberi poszt. Na de majd most!
Először a könnyen emészthető része:
Családilag nagyjából minden rendben, már amennyire ezt egy teljes hétig tartó maratonfutás alatt meg lehet reálisan állapítani. Még jó, hogy a júniusi látogatásunkkor megfogadtam, pocakosan nem feszítem túl a húrt... Ahhoz képest volt olyan este, hogy 11-kor még a babaruhákat válogattam. Persze, tudom, korai még... de mi a frászt csináljak, ha többet már nem megyünk haza a szülésig és ezt nem nagyon akartam az uramra bízni?
A haza-projekt azonban nem indult zökkenőmentesen, ugyanis I az utazás előestéjén életében először megismerkedett a calici-vírussal (vagy vmi hasonlóval), ami aztán nálam pont a nagymamám 70. születésnapja alkalmából tartott családi összeröffenésen teljesedett ki. Szerencsére elég könnyen megúsztam (egy nap sűrűje, egy nap lecsengés), de így is megalapoztam egy pár évre a kétszer látott halászlé legendáját a család anyai ágán.
Voltunk 4d ultrahangon annál a dokinál, aki Szabi betegségét észrevette. Majdnem egy órán keresztül vizslatott, és ezúttal mindet rendben talált. Nem mintha nem bíznék az itteni orvosokban, de mégis ennek a dokinak a véleménye presztizsértékű a számomra. Szóval a csajszi jól van, csak a fene a szégyellős természetét, ami rávitte, hogy elbújjon a lepénybe, meg még az ujját is szopja mellé, nehogy véletlenül jó képet lehessen csinálni róla. Persze a mamám abból a pacából is ki tudta venni: "Ez a gyerek tiszta apja!" Hát hiába, a dédnagyik...
Egyébként nagyjából mindenkinek - aki számít - megmutattam magam pocakosan, és végre sikerült vállalkozó kedvű vállalkozót találnunk a központi fűtés kialakításához is. Tehát ilyen szempontból alapvetően sikeresnek minősíthetem a hetet.
Amivel viszont a hócipőm/nk tele van, hogy gyakorlatilag minden ilyen hazatérős manőverünk során akad valami nem várt fizetnivaló. Ezúttal dupla volt a méreg:
1. Szeretett adóhatóságunktól kaptunk egy levelet (számlaegyenleg - soha nem láttunk még ilyet), miszerint I-nek a 2012. évre 670 Ft késedelmi díjat kell fizetnie. Nézegettem a papírt és arra jutottam, hogy biza a másik oldalán szerepel még három összeg, ami ugyan nem fizetendőnek, de tartozásnak van feltüntetve, és ez így együtt már lényegesen több, mint az a pár száz forint, szóval jobbnak láttuk személyesen befáradni és rákérdezni. A tények: I-nek még a 2010-es vállalkozósdijából a könyvelő önellenőrzéses kavarása miatt keletkezett 5000 Ft tartozása. A hatóság szerint erről ki lettünk értesítve (állítólag minden évben kellett kapjunk ilyen levelet), szerintünk meg nem (I-nek most jött először, nekem ezúttal sem), de bizonyítani ugye senki sem tudja, hiszen normál levélként érkezik, nem tértivevényesen. Értesítéssel, vagy anélkül, az idő telt-múlt, a késedelmi kamatot pedig minden évben szépen felszámolták, így a kezdeti összeg több, mint kétszeresére duzzadt. Mindegy, befizettük. meg persze jövőre is be fogjuk, mert idén a tavalyi 670 Ft-ot számlázták ki, most meg már 2013 van. Az egészben pusztán az a felháborító (persze a nem létező értesítéseken kívül - megjegyzem ez kettőnk esetében 2010 óta 7db elveszett levelet jelentene), hogy mindketten bementünk személyesen a kiköltözés előtt és rákérdeztünk, minden rendezve van-e.
2. Még épphogy csak lenyeltük a nav-os békát, jött a következő kihívás. I bement az áramszolgáltatóhoz, hogy azt a számlát is átkérje átutalásról csekkesre, mert megszüntetjük a magyar bankszámlánkat. A hölgy némi pötyögés után rákérdez: "Ugye tudja, hogy egy havi elmaradása van?" Hát bár én akkor éppen nem voltam ott, el tudom képzelni a férjem fejét... Kiderült, hogy a decemberi számlát a bank nem egyenítette ki. Miért? Hát ezt csak ők meg a jóisten tudja, ugyanis pénz volt a számlán, sms-t sem kaptunk, hogy sikertelen lett volna a tranzakció, szóval jöhet a Rejtély Rt nyomozni. Persze értesítés itt sem történt, sőt júniusban visszakaptunk kb. másfélszer akkora összeget túlfizetés címén. Hogy abból miért nem vonták le a tartozást? Mert azt nem lehet, az átutalásosoknál az külön rendszeren megy... No komment. Persze arról már nem szól a fáma, hogy ha I nem megy be a csekkre való átállás miatt, akkor a késedelmi kamatokkal megfelelő összegre dagadt tartozás után a kikapcsolás/visszakapcsolás díját is felszámolták volna-e nekünk? Mint ahogy arról sem, hogy honnan a fészkes fenéből kellene tudnia az embernek a tartozásáról, ha nem is értesítik róla? Bezzeg anyám valamelyik évben kapott 2 Ft-ról csekket az önkormányzattól...
Na mindegy, ezeken is túl vagyunk. Még jó, hogy tegnap a cukromat mérték, nem a vérnyomásom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése